Szabadulás hamis eszmékből
 Hamis tanok márpedig nincsenek mondhatná valaki. Mert ez a kijelentés feltételez egy önteltséget, amihez képest minden más hamis. Valóban erről van szó, ugyanis az itt leírt bizonyságok olyan emberek bizonyságai, akik keresték az igazságot és végül Jézus Krisztusban megtalálták. Miután van összehasonlítási alapjuk, joggal mondják az egyéb tanokról, hogy hamisak, félrevezetőek. Ezért ma már hirdetik az igazságot és Isten dicsőségét.

Tartalom

- Buddha halott, de Jézus él!

- Krsnás voltam, de Krisztus megtalált

- Régen keresem és Ő talált meg







Buddha halott, de Jézus él!

- Milyen volt a gyerekkorod, honnan indultál?
- Csonka Gyula vagyok és szüleimmel élek és rossz gyerekkorom volt.

- Te voltál rossz?
- Nem, csak amíg kisebb voltam, addig kisebbségi érzéseim voltak. Feszült, nyugtalan voltam, kerestem azt, hogy honnan jövök, állandóan rám bélyegezték, hogy roma vagyok. Ebből akartam kiutat találni Mindig szembesültem ezzel a problémával. Ebben nőttem fel. 8 általános iskolát végeztem. Az iskolában is megkülönböztettek, így nem láttam értelmét, hogy tovább tanuljak. Hiszen mindig azt láttam, hogy nem foglalkoznak velem, elzárják magukat az én életemtől. Így Buddha követő lettem 16 éves koromban és kiutat kezdtem találni, mert ott azt tanították, hogy van egy új test. Az új testben tudok érvényesülni ebben a világban. Én nagyon hittem ebben. Mondtam sok barátomnak, hogy én megtaláltam az igazságot.

Elkezdtem sportolni is és háromszoros magyar bajnok lettem. De sajnos ez sem adott boldogságot. 1991. október 26-án az edzőtársammal elmentünk a Budapest Sportcsarnokba és hallottuk, hogy van Jézus Krisztus, és hogy az emberek élete megváltozik, akkor mi megtértünk. Ott engem úgy fogadtak, mintha régóta ismertek volna. Olyan volt, mint egy család, hatalmas szeretetet éreztem kiáradni az emberekből és az istentisztelet közben éreztem bűntudatot, és a bűnökkel szembesültem. Nem tudtam igazából hova tenni ezt az érzést, de ha maga Isten szólít, akkor az ember szembe találkozik saját bűnével is és lelkiismeret furdalása lesz. Éreztem, meg kell térni Jézushoz. Az istentisztelet végén remegő térdekkel mentem ki, ott már érzetem, nincs Buddha! Ezután már tényleg nagyon sok igazságot kaptam Istentől.

Talán azt lehet mondani, hogy 70-80 százalék azért válik buddhizmus követőjévé, mert kisebbségi érzése van, nem tudja elfogadni magát. Majd a következő életükben több lesz - ezeket olvassák, mondják, gondolják. És én ezt naponta olvastam és megtapasztaltam ennek a negatív oldalát. Éjszaka mindig fejfájás gyötört, egyik éjjel arra ébredtem, hogy saját magam fojtogatom. Gyötrő, félelmetes, kínzó érzések gyötörtek és nagyon megijedtem ettől, nem tudtam mi ez. Ma már tudom, hogy vannak démonok, de akkor még nem tudtam ezt, és ma már tudom, hogy a démonok időutazók. Alfa állapotban, ha valaki meditál, lemegy a démonokhoz, akkor a démon nincs az időben, hanem időn kívül van, ezért tudja a régmúltat és a jövőt látni, és el tudja mondani is.
Megtapasztaltam, hogy ha a démonok az emberekbe vannak, akkor a saját élményeiket mondják, mint egy vonat, minden állomáson meg tud állni. De ha bezárjuk előttük az ajtót, nem tud működni, nem működik a hipnózis sem. Ennek egy útja van, ha az ember megtér Jézus Krisztushoz. Mivel Jézus azt mondta, hogy Én vagyok az út, az igazság, Én vagyok az ajtó! Mióta megtértem nem kívánom ezeket a jelenségeket sem. A buddhizmust kárnak és szemétnek ítélem, mert sokkal több igazság van Jézus Krisztusban, hogy él, hogy van Szent Szellem, mint hogy Buddha.

Már Buddha is megmondta, keressétek az igazságot, és a buddhisták azért meditálnak, hogy meg legyenek világosodva, nagyon sokat mormolnak, nyelveken szólnak, de csak egyetlen kiút van a jobb élethez: ez Jézus!

- Meg lehet találni a meditációban Jézust?
- Semmiképpen sem! Mindenki hiszi, hogy élt, de Isten fiaként nem tudja elfogadni. Jézust elfogadják, hogy próféta volt, nagyon szép beszédet mondott, de Isten fia nem volt. Aki megtagadja a feltámadást, abban az antikrisztus szelleme van benne. A hit nem látható dolog. A buddhizmusban csak a külső dolgokra figyelnek, de Jézus mindenkinek a szívében szeretne élni!
1994-ben katonaságon bizonyságot tettem Jézusról, fegyvert fogtak rám, elküldtek katonai pszichiáterhez és mondták, nem vagyok beszámítható. Tettem bizonyságot az orvosnak is. Azonnal leszereltek. Arról van szó, hogy Isten az ellenségeim előtt asztalt terített. Nyár volt, én mentem haza - ez nagyon fájt nekik, ők viszont bent maradtak.



Krsnás voltam, de Krisztus megtalált.
(Természetesen a bizonyságom nem csak a Krsna -s időszakot mutatja be.)

Pástiné Sóber Renátának hívnak. Egy kedves testvérem kért meg, hogy írjam le hogyan szabadított meg Jézus a bálványimádásból és az okkultizmusból. Minden az Úrnak köszönhető mert az Úré a szabadítás. /Jónás 2/10/

Visszatekintve az életemre (a Biblia segítségével) nem egészen világos számomra, hogy mikortól és hogyan váltam a gonosz eszközévé azé, aki emberölő volt kezdettől fogva. /János 8/44/

Talán 9 éves koromban kezdhetett el használni a sátán mikor is elkezdtünk halottakat idézgetni, többféle módszert kipróbálva. Érdekes, hogy honnan tudhat egy 9-10 éves gyerek a szellemvilágról - sátán gondoskodik arról, hogy már a gyerekeket ellássa információkkal-. Sajnos a világi emberek nem tudják milyen veszéllyel jár egy-egy ilyen szeánsz, ezért a szülők sem különösebben törődtek evvel. 11-12 éves koromra már olyannyira érdekelt a természetfölötti, hogy olyanok társaságát kerestem, akik mindig újabb idézési formát tudtak mondani, alig vártuk, hogy kipróbálhassuk. Egyik ilyen alkalmat követő éjszakán felébredtem valamire, kinyitottam a szemem és egy fekete köpenyes, fekete kalapos magas embert láttam magam előtt, és csak néztük egymást. Nagyon megijedtem és magamra húztam a takarót. Talán ekkor költözhetett belém azaz erős félelem, amely elkísért egészen 23 éves koromig. Mindemellett mindig hittem Isten létezésében és sokszor megszólítottam őt, de fogalmam sem volt arról, hogyan is nézhet ki, és milyen lehet, ezért is volt könnyű elhinnem azt, hogy ő sokféle formátumot tud felvenni különböző szobrokban és kövekben egyaránt.

15 éves koromban elkezdett vonzani a rock zene és a "mindegy mi csak más mint az átlag" szeretete. Örömömet csak a zene hallgatásában (ittasan) és a különböző koncertekben találtam meg. Csak akkor voltam boldog ha tele torokból kiordibálhattam magamból azt, hogy milyen pocsék ez a világ és tudtam, hogy az a sok fiatal mind ugyanezt érzi, ezek persze csak órák voltak az életemből. Ezeket az órákat leszámítva nyugtalan és boldogtalan voltam. Nincs békesség, így szól az Úr az istenteleneknek. /Ésaias 48/22/

Ekkor kezdtem el gondolkodni az embereken, az életen és az élet célján. Miért születtem meg, holott én nem is akartam! Elkezdtem vádolni a szüleimet, hogy miért élek és egyre jobban éreztem magamban az erőszakosságot és a feszültséget. Sátán feladata az, hogy az emberek ne tudják meg, hogy van örök élet és örök kárhozat, ezért gondoskodott arról, hogy elterelje figyelmemet Istentől, mivel látta, hogy az élet kezdetét és létezését keresem gyorsan elém tett egy könyvet, aminek a címe Újjászületés volt. Úgy éreztem mint aki megvilágosodott, ez az hát persze, a Reinkarnáció! Már több ezer éve élek csak mindig más testben és a végső cél: önmegvalósítás, ami azt jelenti, hogy elérjük azt a létformát ami után már Istenhez megyünk. Ez a legmagasabb létforma itt kapjuk meg az alkalmat arra, hogy imádjuk őt és ha a halál pillanatában csak rá gondolunk akkor visszatérhetünk hozzá, de ha nem sikerül akkor a karmánk szerint újabb testet kapunk. Karma: a cselekedeteink és vágyaink következménye. Nagyon boldog voltam, most már tudom ki az Isten csak szüntelen rá kell gondolni és minden rendben lesz. Sajnos 7 év kellett ahhoz, hogy rájöjjek mégsem stimmel valami.

Kezdem az elején: mikor kiolvastam ezt a könyvet megnéztem az írót és a kiadót. Krsna Tudatú Hívők Közössége. Soha nem hallottam azelőtt róluk. Erről is gyorsan gondoskodott a hazugság atyja. Az tűnt fel milyen kedves mosolygós emberek, én is ilyen akartam lenni. Elmentem az akkori szolnoki templomba, ahol egy kedves lány válaszolt minden kérdésemre. Elmondta, hogy krsna 5000 évvel ezelőtt itt járt a Földön (Indiában) és a tanítványi láncolaton keresztül maradtak fenn az ő kedvtelései a Bhagavad-Gitában. (nekik ez a szent írás). Megmutatta krsnát murti, azaz szobor formájában. Ő akkor használta azt a kifejezést amit az Úr, az élő Isten gyűlöl (nekem fogalmam sem volt róla mit jelent). Persze nem tudom szó szerint idézni "Sok ember azt mondja ránk, hogy bálványimádók vagyunk mert áldozunk a murtiknak és lehajolunk előttük, de ők nem tudják, hogy ő az Isten szobor formájában megnyilvánulva. Csüngtem az ajkain pedig a Bibliában Isten már meg is cáfolta ezeket a mondatokat az ő igéjével.
"Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket". /I. Mózes 1/27/.
De ha Isten az ő képére teremtett minket akkor nekünk is kék színűnek kellene lennünk és tudnánk változtatni az arcunkat és a testünket különböző formájúvá és méretűvé. Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt. /János 1/18/

Ezután hirtelen nagyon sok könyvem lett és sok képem az "Istenről", melyeket a szobám falaira ragasztottam. Próbáltam utánozni ahogy az igazi krsnások csinálják (mert én nem tudtam betartani minden szabályt, ezért nem éreztem magam annak) otthon füstölővel én is áldoztam neki, lehajoltam előtte és nézegettem, sokszor rátettem a kezem és éreztem a forróságot a képből kiáradni. Rögtön miután megkaptam az első japa láncomat (108 fagolyó felfűzve, mindegyikre rá kell mondani a maha-mantrát) elkezdtem japázni ("imádkozni"). Egy pár napon belül egy tenyér volt szinte beleégetve a jobb combomba. Napokig nem múlt el. Először megrémültem és még többet kezdtem mantrázni, hogy megtisztuljon a szobám. Egy pár hétre rá a bal combomon egy másik kéz jelent meg ugyanolyan módon mint az előző. Akkor már tudtam, hogy látogatója vagyok valakiknek. Felhívtuk egyik ismerősünket aki elmondta, hogy látja ezeket a fénylényeket, de nem kell tőlük félni csak vizsgálgatnak. Egyre többet olvastam és japáztam, próbáltam a rokonságomnak is elmagyarázni miért kell krsnát imádni. Ők kritikusan nézték, hogy miért hagytam abba a húsevést egyik napról a másikra. Azért mert bűn megölni és megenni az állatokat. Ők állítják, hogy az állatnak is van lelke, mely halála után visszamegy krsnáshoz, de ha erőszak által hal meg, akkor újra kell születnie abban a létformában és nem így nagyon sok idő mire eljut az emberi létformáig. Ti gyilkosok vagytok - mondtam - és azt idéztem amit olvastam a krsnás könyvekből "a Biblia azt mondja ne ölj, ami azt is jelenti ne gyilkolj le állatokat sem". Az Úr nem mondja, hogy ne egyél hagymát, ne egyél kakaót, ne egyél tojást, ne egyél gombát, mert azok valamilyen kötőerőhöz tartoznak és felgerjesztenek gonosz vágyakat pl. nemi vágy. Azt sem mondja, hogy csak gyermeknemzés céljából lehetnek együtt a házastársak, sőt azt mondja: ne fosszátok meg egymást
/I. Korinthus 7/5/
A húsevésről pedig azt mondja az Úr:
Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal. /Timótheus 4/4/

Egyél húst a te lelkednek teljes kívánsága szerint. /V. Mózes 12/20/

Pár nap alatt undorom lett a húsnak még az illatától is (pedig azelőtt mennyire szerettem a finom pecsenyét). Ezt az undort azért emelném ki, mert ez nem volt természetes, ami velem történt, én persze magamnak tulajdonítottam, hogy milyen nagy kitartásom van és ennyit tudni kell áldozni krsnáért.

Teljesen beleszerettem Indiába a "szent helybe" ahol a krsna élt a "szent folyóba" a Gangeszbe ahol krsna fürdött. Nagyon vágytam arra, hogy egyszer én is elmehessek oda és végig nézhessem a csodálatos templomokat. De a vágyódás mellett a félelem is ott volt, köztudott, hogy Indiában a szegénység olyan hatalmas méreteket öltött, melyek maguk után vonják a különböző betegségeket, köztük a leprát is. Többször gondolkodtam ezen vajon miért van ott ennyi szerencsétlenség, baleset, betegség, erőszak. A választ egy bhaktától (azt jelenti Isten szolgája) kaptam meg: "azért mert elfordultak krsnától". Nagyon érdekeltek a jógik különböző trükkjei, amiket avval magyaráztam, hogy mindez Istentől kapott képesség, erő. Ma már tudom, hogy az Úr ajándékai között nincsenek efféle dolgok. (homokból aranycsinálás, levitáció stb.) Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy megkaptam a "gyógyítás" képességét. Azt hittem kiválasztott vagyok és, hogy engem nagyon szeret az Isten, de hát miért is ne szeretne mikor én éneklek neki szanszkrit dicséreteket, és leborulok elé és mindennap imádkozom hozzá. Szinte megtértem hozzá, ahogy az ige mondja " megtérnek, de nem a magasságos Istenhez". /Hóseás 7/16/

Sokan jöttek hozzám a kollégiumba is, hogy gyógyítsam meg őket, és működött, ezért én még jobban szerettem krsnát. Nem hagyott nyugodni mikor egyik nap azt vettem észre, hogy a lábamba egy kereszt van beleégetve, megkérdeztem egy bhakták mik ezek a jelek a testemen, azt válaszolta, hogy előző életemben történt valami, amiből még meg kell tisztulnom, japázzak többet. Így is tettem.
1 kör kb. 5-7 perc, nagyon boldog voltam mikor napi 8 kört tudtam japázni, az a lényeg, hogy egy olyan tudatállapotot kell létrehozni, amikor semmi másra nem gondolsz csak krsnára, folyamatosan mantrázni kell. A mantra lényege, hogy valaminek az ismételgetése által egy nyugalmi állapotba kerüljön az elméd és a tested is. Alig vártam, hogy japázhassak (addig nem voltam ideges), de előtte és utána is örökös feszültség volt bennem. Sajnos csak miután megtértem az élő Istenhez jöttem rá miért volt bennem ez a feszültség. Mindig vádolva éreztem magam ha nem japáztam eleget, vagy ha nem rá gondoltam. Az Istentől ihletett Szent Írás a Biblia azt mondja, hogy a sátán állandóan vádolja az embert, ő egy hittető, vádló, hazug gonosz angyal, aki bejáratos Isten országába, ahol valaha élt.

Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onix-szal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal, és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtettel. Voltál felkent oltalmazó Kérub, és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén legyel, tüzes kövek közt jártál.
Feddhetetlen voltál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtaték benned.
Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. /Ezékiel 28/12-16/

Sajnos nem ismertem a Bibliát, de egyszer megkérdeztem egy bhaktát arról, hogy ki volt Jézus Krisztus azt mondta egy avatár volt, ami azt jelenti, hogy fentről szállott alá, tehát őt is krsna küldte, elfogadtam. Nagyon erősen vonzott az az élet, melyet ők élnek, és én úgy éreztem semmi sem gátolhat meg abban, hogy ne így éljek örökké. Ekkor jött be az életembe a nagy szerelem. A templomlátogatások egy időre abbamaradtak és az imádkozásom is lecsökkent napi egy körre. Később próbáltam őt is rávenni arra, hogy ne egyen húst, ami sikerült is, persze az övé nem hitbéli cselekedet volt, csak én mindig azt vallottam, hogy egy helyre kell, hogy jussunk a halálunk után tehát egyformának kell lennünk. /Ugyanoda kerültünk volna, ha az Úr nem ment ki minket/!
Teljesen leuraltam ezekkel a dolgokkal, olyannyira, hogy egy később már ő neki is kellett napi egy kört japáznia.

Teltek az évek és később már nem elégített ki az idegen isten imádás /ebből is látszik, hogy azért mert nem a Mindenható Istent imádtam, akinél nincs hiány- és telhetetlenség, betöltetlen űr érzés. Elkezdtem foglalkozni a Silva-jógával, felvettem a kapcsolatot a szellemi vezetőmmel - aki leírta, hogy hülye vagyok - ezek után nem is foglalkoztam vele. Érdekelt a gyorsolvasás, számmisztika és a gyógyítást továbbra is csináltam. Állandóan nyugtalan voltam és kerestem magamat és az igazságot. Eljött hozzánk egy barátunk, aki kedvesen felajánlotta, hogy segít visszavezetni az előző életeimbe, ekkor semmit sem láttam, ezért beavatott és kaptam titkos jeleket, amik csak az enyémek. Később elmentem egy hölgyhöz, aki szintén visszavezetett, az én őrző angyalom segítségével (persze őrző angyal, ő valójában egy, vagy több gonosz angyal, aki vagy akik megpróbálják leterelni az embert a helyes útról). Az ő segítségét kértük, jött is egy dermesztő képpel: egy temetőben állok ahol fejbe lövöm magamat és leborulok a sírra. Nem jöttem rá, hogy ennek semmi értelme sincs, és semmi köze Istenhez, sőt arra gondoltam, hogy megoldást találtam arra, hogy miért fáj mindig a fejem, mikor az orvosok sem tudtak semmit megállapítani.
Az életem teljes káosz volt, az lett meg amit akartam: anarchia mindenben. A bálványimádás az okkultizmus és a zeneimádat között éltem.

21 évesen kezdtem el gondolkodni, mikor is egy bhakták láttam alkoholt inni a mezőtúri sörfesztiválon, hogy lehetetlen úgy élni, hogy minden szabályt betartsak, én szeretem a palacsintát, a hagymás rántottát és imádom a rock zenét és imádtam a barátomat is. Én nem éltem "szent" életet, csak azt tartottam be amit tudtam, és különben is miért alacsonyabb rendű a nő a férfinál? Örökös lázadás volt bennem.

Az Úr nagyon jól tudta, hogy mikor kell elhívnia. Felköltöztünk Budapestre, de nem találtam munkát, aminek az lett az eredménye, hogy depresszióba estem és végső elkeseredésemben jósnőhöz fordultam, aki közölte, hogy lesz munkám, de nem leszünk együtt örökre a barátommal. Az nem lehet mondtam, és otthagytam.

Ne menjetek igézőkhöz, és a jövendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azokkal megfertőztessétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek /III. Mózes 19/31/

Végre találtam munkát, ami hazugságra épült, minél jobban tudtam hazudni annál több pénzem volt. Egy szeptemberi napon besétált egy férfi, aki elmondta, hogy neki már nincs bűne. Nagyon ideges lettem, hogyan állíthat ilyet valaki micsoda beképzeltség ez? Első kérdésem ez volt: "eszel húst?" Azt válaszolta, hogy persze, akkor te máris bűnös vagy mondtam és nem is érdekelt tovább a dolog. Egy pár nap múlva visszajött és mesélt Jézus Krisztusról, aki ma is szabadít. Mivel mindenféle vallás érdekelt ezért hallgattam, de soha nem tudtam sokáig hallgatni, mert mindig vitatkoztam vele az én akkor "tudásommal". Ő persze csak mosolygott és végi nyugodt maradt, megfigyeltem, hogy soha nem beszél csúnyán és kezdtem magam szégyellni, az én beszédem miatt. Dacból megfogadtam, hogy azért sem beszélek csúnyán a jelenlétében de soha nem tudtam megállni, mindig szidtam az embereket, és mindent.

Egy hónap múlva már annyit hallottam az Úrról, hogy kezdett hiányozni mikor nem jött, azt vettem észre, hogy már nem idegesít amit mond, szeretem hallgatni. De evvel az érzéssel egy másik is párosult: feszült, ideges és nyugtalan voltam, éjszakánként nem tudtam aludni, rémálmaim voltak és szó szerint fizikai fájdalmaim. Nem tudtam kihez forduljak, ki mondja meg most melyik elmélet az igaz, és mi van avval a sok "tudással" amit felhalmoztam 23 éven keresztül, mi van a reinkarnációval? Felhívtam a szüleimet, de ők azt tanácsolták ne hallgassak semmilyen hittérítőkre, mert csak becsapnak. Közben a barátomnak is elmondta ez a férfi az evangéliumot, ő sem tudta hová tenni magában. Ekkor már olyan fájdalmaim voltak, hogy lefeküdtem a földre és sírva szólítottam meg az Istent /7év után először Istennek/, hogy ha te létezel akkor mutasd meg melyik út a helyes, kire hallgassak.

2003. november 15-én szombat délután eljött hozzánk ez a féri és elhozta a Máté evangéliumát 4 részben, amit még aznap este megnéztünk. Mindketten sírtunk, és a barátom kimondta: holnap megtérünk.

Másnap jött értünk az a férfi, és elvitt minket a Hit Csarnokba. Nagyon feszült voltam és a dicséretek alatt végig azt éreztem valaki nagyon erősen veri a tarkómat, alig vártam, hogy túl legyek az egészen. Mikor befogadtam az Úr Jézust a szívembe azonnal súlytalannak éreztem magam. Másnap már nem tudtam rock zenét hallgatni, Tv-t nézni, kaptunk kazettákat és azokat hallgattuk. Dicsőség az Úrnak! Közben ez a férfi nagyon sokat segített nekünk megérteni a Bibliát és elmondta, hogy meg kell szabadulnom a krsnás könyvektől és többi okkult könyvektől és a ruháimtól is amikben a bűnöket elkövettem. Ezt mind ketten megtettük. Megtérésem utáni szerdán Németh Sándor a bűnöket olvasta fel a Bibliából, és akkor éreztem, hogy nagyon bűnös vagyok és nagyon-nagyon meg szeretnék ezektől válni, pár nap alatt megírtam a bűnvallásomat egy kedves testvér segítségével.

A húsevést teljesen az Úr elé vittem, azt mondtam: Uram, ha te úgy akarod segíts nekem, hogy megkívánjam és tudjam megint élvezni a húst. Kb. 2-3 héttel a megtérésem után már jóízűen ettem a sonkát.

Két hét múlva éreztem valamit belülről, amit nem lehet elmondani szavakkal, elmúlt a barátom iránt érzett 6 évnyi imádat, és csak egy kedves embert láttam benne. Elköltöztem a közös albérletünkből és mindketten éreztük, hogy ez az Úr akarata. Ő ma egy nagyon boldog keresztény, alázatos szolgája az Úrnak, és jó imatárs.

Ma, 2005. március 25-én annak a férfinek a boldog, /mindig boldog, nincs bennem feszültség, nincs bennem gyűlölet az emberek iránt, és nincs bennem békétlenség/ feleség vagyok, aki az Úrhoz vezetett, ő Pásti Béla, akivel közösen várjuk első gyermekünket az Úr dicsőségére!

Hálás vagyok az Úrnak, hogy kiemelt a sárból, és hidd el, hogy Téged is ki tud venni akármilyen szorult helyzetben vagy, csak fordulj hozzá és Ő segít neked.

Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. /II. Mózes 4-5./
Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt, ács-mester kezei készítik bárddal. /Jeremiás 10/3/


Régen keresem és Ő talált meg

Nevem Kmetti Mihály.
48 éves vagyok. Katolikusként nőttem fel és éltem 40 éves koromig. Édesanyám nagyon mereven ragaszkodott és még most is ragaszkodik a vallásához, a katolikus dogmákhoz inkább, mint a Bibliához.
Én nagyon érdeklődő, kíváncsi gyerek voltam. Miért van szegénység, betegség, miért születnek nyomorékként, vagy halva, miért van annyi sok vallás, stb. Ezekre és még sok más kérdésre sem tudott megnyugtató magyarázatot adni a katolikus vallás. Amikor betöltöttem a 18-ik évemet, azonnal abbahagytam a templomba járást. Üresnek és unalmasnak találtam az évről évre ugyanúgy zajló "Istentiszteleteket".
Valószínűleg ez az érdeklődő, kíváncsi tulajdonságom vezetett oda, hogy elvégeztem az agykontroll tanfolyamot és többször is megismételtem. Majd ezt megfejelve a reikivel is kapcsolatban kerültem, sőt 2 beavatást is megcsináltam.
Ezeket a dolgokat igen intenzíven gyakoroltam, mélyültem el ennek a "tudománynak" a mélységeibe. Öngyógyítás, mások gyógyítása közvetlenül és távgyógyítással. Meghalt barátainkkal való kapcsolattartás, asztaltáncoltatás, testelhagyás, stb. Sajnos működött, bár akkor úgy éreztem, hogy mindezeket a dolgokat Isten akaratával, az Ő kedvére, az Ő segítségével művelem. Annyira meg voltam erről győződve, hogy akármikor képes voltam megvédeni mindezeket, bárkivel szemben. Négy-öt év után kezdtem érezni, hogy nem ez az a dolog, amit kiskoromtól keresek. Kezdett üressé válni az egész. Ami még rosszabb az, hogy a feleségemmel elkezdtünk egyre többet veszekedni (Ő is művelte mindezeket), az anyagi életünk látványosan süllyedt, az egészségem megromlott, nyombélfekélyem lett.

Hála Istennek, hogy Ő még ebben a helyzetben sem felejtett el, pedig megérdemeltem volna. Egy év kellett hozzá, hogy elmentem a felségemmel meghívás alapján a régi BS-be. Első alkalommal nem tudtam megtérni, befogadni a szívembe az Élő Jézus Krisztust. Egy hónappal később újra a BS-ben voltunk és ekkor sikerült megtérnem.
Már a megtéréskor Isten adott a szívembe bizonyosságot, hogy valóban ezt kerestem egész életemben. Kimondhatatlan öröm és hála volt a szívembe Jézus felé, hogy nem vette le rólam és családomról a szemét akkor sem, amikor agykontrolloztam, reikiztem, végeztem azokat a dolgokat, amiről a Biblia azt mondja, hogy utálatos dolgok ezek Isten előtt és utálatosak, akik művelik is. Rengeteg kérdésre kaptam tökéletesen megnyugtató és a valóságnak megfelelő válaszokat, és folyamatosan tanít az Úr. Csodálatos dolog az Úrral járni.
Az Úr meggyógyított, feleségemmel rendeződtek a dolgaim, az anyagi életemet pedig folyamatosan igazítja az Úr, tanít, hogy hogyan lehet áldásból-áldásba jutni.> Ha Te még hasonlókkal foglalkozol vagy szimpatizálsz, mint korábban én, azt tudom mondani, hogy a saját és családod érdekében sürgősen hagyd abba. Keresd a lehetőséget, hogy hogyan tudod az Urat befogadni a szívedbe, hogy a te életed is az igazi útra térjen.
Nincs csodálatosabb személy Istennél. Amíg látszat keresztény voltam ezt nem tudtam felfogni. Kérem Istent, hogy Neked is adjon kegyelmet, hogy meg tudj térni, ne várj rá, nem tudhatod mennyi időd és lehetőséged van erre. Sok sikert.
Áldjon meg Téged az Úr.